A Károli Gáspár Református Egyetem
Állam- és Jogtudományi Karának
kutatási-fejlesztési és innovációs (K + F + I) stratégiája
2021 – 2025.
TERVEZET
Az Állam- és Jogtudományi Kar (a továbbiakban AJK) kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiájának fő céljai a következők:
- az új kutatási eredmények oktatásba építésével növelni az ÁJK-n folyó képzések színvonalát,
- a nemzetközi kutatási együttműködésbe való erőteljesebb bekapcsolódás és új kutatási eredmények kari kiadványokban való megjelentetése révén öregbíteni az AJK és az AJK oktató-kutató gárdájának a presztízsét, továbbá
- speciális területeken végzett kutatásokkal elősegíteni a Magyar Református Egyház céljainak megvalósítását és a jogalkotás folyamatát.
Az ÁJK kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiájának fő területei a következők:
- az alapkutatások, amelyek részben kötődnek a kormányzati kutatási tervciklusokhoz is,
- az alkalmazott kutatások különös figyelemmel a jogalkotás és a kormányzati stratégia egyes szakelemeinek igényeire.
A kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia megvalósításának fő területei:
- A 2021-2025 közötti időszakban is folytatódnak a korábban megkezdett kutatások.
= A 2011-2014 közötti időszak fő kutatási területe a 2012. január 1-én hatályba lépett magyarországi Alaptörvény volt, a kutatás program a „Az Alaptörvény rendelkezéseinek beépülése a hazai jogrendszerbe” címet viselte.
= A 2015-2019-es időszak központi kutatási főiránya „A modern technológiák kihívásai a magyar jogrendszerben” volt. Az Igazságügyi Minisztérium támogatásával megvalósult kutatások keretében elemeztük a modern technológiák által felmerülő jogi problémákat, kihívásokat, amelyekre a jogalkotónak a jövőben figyelemmel kell lennie
= 2018-19-ben az Ipar 4.0 konferenciákhoz kötődően a gazdaságot érintő intenzív kutatások kezdődtek.
= 2018-19-ben – MNB támogatással – a hazai pénzügyi kultúra állapotát feltérképező konferenciákat rendeztünk.
= 2019-ben felerősödött az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola korábbi programjaihoz kapcsolódó témakörök – felelősség, jog-erkölcs-vallás kapcsolata, piaci folyamatok – kutatása.
= 2019-ben egyetemi központi forrásból elindult egy tematikailag sokszínű kutatás, amelynek folytatása jelentheti a 2021-2025 közötti időszak kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének fő területét.
- A 2021-2025 közötti időszakban kibontakozik néhány olyan terület kutatása, amely 2019-ben kezdett körvonalazódni.
= A jog és a gazdaság kapcsolatának kutatásában a Gazdaság és Vezetéstudományi Intézet oktatóinak és a jogi tárgyak oktatóinak intenzívebb együttműködése indokolt.
= Intenzív szakaszába lép a jogi határterületek kutatása, elsősorban a tanszékek közötti együttműködés révén, illetve a több jogterületet lefedő kutatóműhelyek tevékenysége által.
= A környezetvédelem kutatása a BTK hasonló tárgyú kutatásaival szoros kapcsolatban valósul meg. Hosszabb távú célként egy közép-európai környezetvédelmi jogi centrum létesítése is megfontolandó.
A kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia megvalósításának anyagi forrásai:
- az AJK költségvetésének hagyományos elemei fedezik a konferenciák szervezését, a konferencia kiadványok megjelentetését, egyetemi oktatók konferencia részvételét, tanulmányaik külföldi megjelentetésének költségeit,
- az AJK költségvetésében elkülönített és kifejezetten e célra biztosított egyetemi források fedezik az új kutatási programok keretében készülő tanulmányok szerzői díját,
- speciális kutatások támogatása pályázati eljárások során elnyert forrásokból (IM, MNB, stb.) valósul meg,
- a 2021-2022-es időszakban is számítunk pótlólagos egyetemi forrásokra, előre meghatározott célkutatások kiegészítő finanszírozása céljából.
Az ÁJK kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiájának szervezeti keretei
- Az ÁJK-n folyó kutatások hagyományos szervezeti egységei a tanszékek. A 2021-2025-es időszakban – az egyes tanszékek oktatói létszámának bővülése, a megbízott oktatók, a doktoranduszok, a szakkollégisták és az OTDK-ra készülő hallgatók, más karok oktatóinak és egyetemen kívüli kollégáknak a kutatásba bevonásával – várhatóan növekszik a tanszéki kutatómunka intenzitása és eredményessége.
- Az AJK-n 2011-től kezdődően kutatóműhelyek kerültek kialakításra, amelyek kutatási tevékenysége egy-egy témakörre összpontosít. 2016-ban létrejött a Karon a Szemere Bertalan Kutatóközpont, amelynek keretében egyrészt megvalósul az Igazságügyi Minisztérium által finanszírozott kutatás a modern technológiák jogi kihívásai vonatkozásában, másrészt ennek keretében működnek a karon a Kutatóműhelyek, illetve a központi kari kutatások menedzselése. 2019-ben látványosan bővült a Szemere Bertalan Kutatkóközpont keretében működő kutatóműhelyek száma. A 2021-2025-es időszakban várható néhány újabb kutatóműhely megalakulása, a fő tendencia azonban a kutatóműhelyek tevékenységének aktivizálása lesz. A kutatóműhelyek működése és kutatási tevékenysége rendszeresen felülvizsgálatra kerül, és az ennek során levont következtetések után változnak a fő kutatási irányok, követve a változó jogi környezet kihívásait.
A tanszékeken és kutatóműhelyekben folyó kutatások mellett a kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia megvalósításában fontos szerepet játszanak az oktató-kutatók önként vállalt, másokhoz nem kötődő, egyéni kutatásai.
A kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia megvalósítását segítő tevékenység:
A KRE ÁJK tudományegyetemi küldetésének megvalósításához szükséges
- kutatási-fejlesztési infrastruktúra fejlesztése (könyvtárfejlesztés, számítástechnikai háttér javítása, adatbázisok jobb elérhetőségének megteremtése, stb.) továbbá
- a tehetséggondozás és a kutatói-fejlesztői utánpótlás nevelés további megerősítése,
- hazai és nemzetközi konferenciák keretében oktatóink minél nagyobb számban történő részvételi lehetőségének a biztosítása,
- kutatási eredményeinknek a hazai és a külföldi szakirodalomban mind szélesebb körű megismertetésére,
- a pályázati lehetőségek jobb felhasználására a kutatási források és publikációs lehetőségek bővítésére.
A kutatási eredmények felhasználása
A kutatási eredmények felhasználási területét a graduális és a posztgraduális képzési szakok, a tudományos diákkörök és a szakkollégiumok alkotják.
- Fontos, hogy az oktatók olyan kutatásokat folytassanak, amelyek az oktatásba is beépülnek. A Karon a graduális és a posztgraduális képzési szakok kínálata bővült 2010-hez képest.
- Az ÁJK-n folyó diákköri tevékenység a 2021-2025-es ciklusban tovább fejlesztendő. A Kar 2010 óta tudatosan törekszik a széles körű TDK tevékenyég folytatására, amelynek céljai között az OTDK-ra való felkészülés és minél eredményesebb helyezések elérése is szerepel.
- Az ÁJK-n a szakkollégiumi élet a 2010-es évek második felében vált intenzívvé. 2019-ben olyan előadássorozat kezdődött, amelyben oktatóink legfrissebb kutatási eredményeikről számoltak be. Ezt a kezdeményezést rendszeres gyakorlattá kívánjuk fejleszteni a 2021-2025-es időszakban. A Szakkollégiumban tematikus, a Gazdaság és Jog határterületeit érintő előadásokra is sor kerül a Magyar Nemzeti Bank támogatásával, immár közel 4 éve.
Jelen stratégia az AJK 2014. november 27.-én elfogadott kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiájának a helyébe lép.
Budapest, 2020. október. 21.
A Károli Gáspár Református Egyetem Állam-
és Jogtudományi Karának
kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenysége
és fejlesztési stratégiája
2015 – 2020.
A Kar K + F+I stratégiája
A Kar – tudományos eredményekkel alátámasztott – kutatási teljesítménye a kutatás- fejlesztési és innovációs stratégián alapul, melynek három alapcélja a következő:
• az alapkutatások valamennyi területén – a kutatási tervciklusok szerinti ütemezésben – eredményeket kell kimunkálni. Ezek felhasználási területét részben a graduális és a posztgraduális képzési szakok, részben – a hallgatók bevonásával – a tudományos diákkörök alkotják. A Karon a graduális és a posztgraduális képzési szakok kínálata bővült 2010-hez képest, jól működő diákköri tevékenység mutatható ki, ami a következő öt éves ciklusban tovább fejlesztendő. A Kar 2010 óta tudatosan törekszik a széles körű TDK tevékenyég folytatására, amelynek céljai között az OTDK-ra való felkészülés és minél eredményesebb helyezések elérése is szerepel. Fontos, hogy az oktatók olyan kutatásokat folytassanak, amelyek az oktatásba is beépülnek.
• az alkalmazott kutatásokban az eredményeket közvetett módon hasznosítani kell, különös figyelemmel a jogalkotás és a kormányzati stratégia egyes szakelemeinek igényeire.
• a kutatások eredményességét és hatókörét pályázati eljárások felhasználásával és széles nemzetközi együttműködés kiépítésével kell tovább növelni. A Karon 2011-től kezdődően kutatóműhelyek kerültek kialakításra, amik kutatási tevékenysége egy-egy témakörre összpontosít. A kutatóműhelyek működése és kutatási tevékenysége rendszeresen felülvizsgálatra kerül, és az ennek során levont következtetések után változnak a fő kutatási irányok és szempontok, ezáltal is követve a változó jogi környezet kihívásait. A következő időszakban a gazdasági témájú kutatások kiemelt szerepet fognak betölteni a kari képzés és kutatás tekintetében, mind a tanszékek, mind a kutatóműhelyek vonatkozásában.
A K+F+I stratégia megvalósításának eredményei az oktatás, a kutatás és az innováció területén alapvetően minőségi igényeket elégítenek ki.
A kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia megvalósítása az oktató-kutatók önként vállalt kutatási témaválasztásával és a kutatási tervnek tematikus meghatározásával történik. A 2011-2014 közötti időszak tematikus kutatási kerete a 2012. január 1-én hatályba lépő új magyarországi Alaptörvény volt, a kutatás program a „Az Alaptörvény rendelkezéseinek beépülése a hazai jogrendszerbe” címet viselte. A 2015-től kezdődő időszakban a központi kutatási főirány „A globális technológiák kihívásai a magyar jogban” címet fogja viselni, amelyhez csatlakozva valamennyi tanszék feladata lesz, hogy kapcsolódási pontokat keressen, és ennek mentén alakítsa, fejlessze a kutatási tevékenységét.
A központilag kijelölt irányvonal, amely a globális technológiák által kialakítandó új jogi környezet alapos feldolgozását jelenti, lehetőséget teremt arra, hogy egységes vezérlő elv mentén történjen a kari kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia működtetése.
A kutatásfejlesztés jövőképe
A KRE ÁJK tudományegyetemi küldetésének olyan hosszútávra szóló programok végrehajtásával tesz eleget, amelyek célja:
• a tudományos teljesítmény és alkotóképesség, valamint az ehhez elengedhetetlen kutatási-fejlesztési infrastruktúra fejlesztése, továbbá a Fenntartó, a társadalom, illetve az együttműködő partnerek számára közvetlenül is hasznot hozó K+F+I tevékenység általános feltételrendszerének javítása,
• elismert és az ország versenyképesség szempontjából kiemelt kutatás-fejlesztési területek megfelelően fókuszáló, a szellemi kapacitás-koordináción alapuló, minőségi fejlesztés,
• a tehetséggondozás és a kutatói-fejlesztői utánpótlás nevelés további megerősítése,
• a gazdasági szempontból is mérhető K+F+I tevékenység és kapcsolatrendszer kiépítése,
• a gazdasági jogi kutatások erősítése,
• a globális technológiák kihívásainak feltérképezése és megoldási javaslatok kidolgozása a jog eszközeivel,
• hazai és nemzetközi konferenciák keretében oktatóink minél nagyobb számban történő részvételi lehetőségének a biztosítása,
• eredményeinknek a hazai és a külföldi szakirodalomban mind szélesebb körű megismertetésére,
• a pályázati lehetőségek jobb felhasználására a kutatási források és publikációs lehetőségek bővítésére.
Budapest, 2014. november 27.
 |
 |
 |
 |
Copyright © 2023 Károli Gáspár Református Egyetem. Minden jog fenntartva.