FLEXICURITY for Europe 2020, Erasmus Intenzív Program

FLEXICURITY for Europe 2020, Erasmus Intenzív Program a KRE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének szervezésében

A KRE Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszéke (7 európai partneregyetemmel) sikeres pályázatot nyújtott be a Tempus Közalapítvány által közzétett Egész életen át tartó tanulás Erasmus intenzív program (IP) felhívására, aminek eredményeképpen a 8 egyetem konzorciuma támogatást nyert el a program megszervezésére (Szerződésszám: 13/0030-E/4007 Tempus Közalapítvány). A partnerek holland, belga, spanyol, finn, horvát, német és litván egyetemek. 

A „FLEXICURITY for Europe 2020” című projekt a rugalmas, ám mégis biztonságos foglalkoztatás témakörét dolgozza fel 8 európai országból 32 hallgató (országonként 4) és mintegy 12 oktató részvételével. A hallgatók jogi és gazdasági képzések alap- és mesterszakos hallgatói voltak vegyesen. A projekt zárásaként 2014 tavaszán (március) két hetes intenzív kurzuson vettek részt az érintettek, melynek a balatonszárszói református SDG konferenciaközpont adott otthont. A projekt voltaképpen egy nemzetközi keretekben megvalósuló innovatív „speciális kollégiumnak” felel meg. A projekt előzménye, hogy a Tanszék - eddig partnerként - több IP programban vett már részt e partnerekkel (2012: Finnország, Oulo; 2013: Hollandia, Tilburg), most pedig a koordinátori funkciót is felvállalta. 

A márciusi intenzív program-rész (2014. 03. 16-29.) szakmai programja 8 ország 32 hallgatójának részvételével zajlott. 

A program szakmai része keretében a hallgatók egyrészt szakmai és képességfejlesztő (pl. prezentációs technikák) előadásokat hallgattak, másrészt négy „multikulturális” csoportban végezték kutatási, összehasonlítási munkájukat. 

Az első csoport témája az ún. „flexible and reliable contractual arrangements” volt. A rugalmas és biztonságos munkajogi szerződéses megállapodások számos témát magukba foglalnak. Ezek közül a csoport négy főbb szempontot vett összehasonlítási alapul. Nevezetesen: kollektív szerződések, munkaszerződési típusok, a munkaszerződés egyoldalú módosítása a munkáltató által és a munkaviszony megszüntetése. Ezen témakörökben végeztek komparatív kutatást arra nézva, hogy az egyes országokban milyen formában vannak jelen ezek az elemek. Az összehasonlítás után következtetéseket vontak le arra nézve, hogy a résztvevő országokban mennyire rugalmas, illetve biztonságos a szabályozás, mennyire közelít meg az Európai Unió által kitűzött elvet, a ’flexicurity’-t. A prezentációban kitértek a kollektív szerződések lefedettségi rátájára, az egyes országok speciális atipikus munkaszerződéseire, a felmondási időre, a felmondási formákra, a munkaviszony jogellenes megszüntetésére.

A második csoport az aktív foglalkoztatáspolitikával (ALMP) foglalkozott. Minden résztvevő az otthoni felkészülési időszakban tanulmányozta a saját országát, majd az intenzív részben a feltárt problémákra kerestek közös megoldásokat, főként a fiatalok munkanélküliségével kapcsolatban. Ugyanakkor egy globális, mindenki számára megfelelő és átvehető megoldást - talán nem véletlenül - nem sikerült találni. Ajánlásukban többféle lehetséges közpolitikai programot és szabályozást megemlítettek, mint például a Magyarországon is alkalmazott Első Munkahely Garancia Program a fiataloknak. A hosszú távú munkanélküliségre nézve, egyebek mellet, vizsgálták a Németországban kialakított ún. „1 euro job” lehetőségét. 

A harmadik csoport az úgynevezett „lifelong learning” témát járta körül. Először a különböző oktatási rendszereket vizsgálták, majd az állam és a cégek szerepét az oktatásban. Elérni kívánt „ideális” célokat fogalmaztak meg, miközben kifejtették számukra mit is jelent az életen át tartó tanulás. Kitértek a formális és a nem formális oktatás kérdéseire, rendszerére. Végül, a javaslataik között szerepelt egy új oktatási koncepció felvázolása, főként a litván és a horvát mintát alapul véve. Növelni kívánják a rugalmasságot az oktatási rendszerben, illetve nagyobb állami szerepvállalást sürgetnek. 

A negyedik csoport a modern szociális ellátórendszerekkel foglalkozott. A nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának problematikáját helyezte középpontba a csoport és a résztvevő országok helyzetének összehasonlításával emelték ki azokat a problémákat, amelyekkel uniós szinten kellene foglalkozni. Főbb problémaként az állampolgárok informáltságának hiányát, a kormányokkal szemben fennálló bizalomhiányt és a hosszútávon a munkanélküliség csapdájába esett polgárok tömegeit említették, ugyanis kellő információ nélkül az állampolgárok nem képesek a számukra megfelelő nyugdíjtípust igénybe venni, bizalom híján visszaesik az állami nyugdíjrendszer hatékonysága, a munkanélküli tömegek pedig képtelenek finanszírozni a szociális ellátórendszert, így a teljes rendszer működése, finanszírozása és hatékonysága kérdőjeleződhet meg hosszútávon. Az egyre inkább elöregedő társadalom időskori aktivitásának növelése, mint megoldás csupán részleges lehet, hiszen az önellátásnak fizikai korlátai vannak. Emiatt nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az olyan értékekre, mint az emberi méltóság, hiszen ennek teljes körű biztosítása nélkül az a szociális zavarhelyzet sem kezelhető maradéktalanul, amelybe az időskorúak kerülnek, holott a nyugdíjrendszereknek valójában erre kellene törekednie.

A közös munka - és az ún. „final paper-ek” - befejeztével a négy csoport, a két hét alatt szerzett tapasztalataikat prezentációk keretében megosztották egymással, javaslatokat tettek az Európai Uniós tagállamok jövőbeni fejlődésének elősegítéséhez, valamint az általuk észlelt esetleges problémák megoldásához. 

Az IP két - rendkívül mozgalmas - hetét kulturális és közösségépítő programok is színesítették. Az első héten - egyebek mellett - nemzetközi ismerkedési est, balatoni séta, „gulyás-party” került megszervezésre. A résztvevők 3 napot Budapesten is eltöltöttek, ahol szakmai látogatást tettek többek között a Richter Gedeon gyógyszercégnél is. Itt előadást hallhattak a rugalmas biztonságról a munkáltatók és a szakszervezetek szemszögéből, illetve a gyógyszeripar kollektív szerződéseiről. A csoport ellátogatott a Parlamentbe és a Széchenyi fürdőbe is, miközben a magyar résztvevők bemutatták a fővárost, annak műemlékeit, kultúráját, pezsgését, illetve közös vacsorákkal és városnéző programokkal tették “magyaros” élménnyé a budapesti tartózkodást. Az IP második hetét újra Balatonszárszón töltötte az eddigre már igazi közösségé formálódó csapat, folytatva a munkát. Szabadidőt is biztosítva nekik, kirándultak Tihanyban és Balatonfüreden. Később még egy borkóstoláson is részt vettek egy helyi pincészetben. 


A projektet az Európai Bizottság támogatta.