Környezeti fenntarthatóság online workshop konferenciát tartottak, 2021. november 19-én 9:00 - 15:00 között a Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézet, Dr. habil. Kovács Róbert Intézetvezető és Dr. Csillik Péter tudományos Intézetvezető helyettes szervezésében, Dr. Csillik Péter vitavezetésével.
A megnyitó beszédet Prof. Dr. Miskolczi-Bodnár Péter, KRE Állam- és Jogtudományi Kar, dékánja tartotta, aki kiemelte, hogy a konferenciája témája mindannyiunk életét alapvetően meghatározó kérdés. Ezt követően elsőként Dr. Ferencz Zoltán József Környezeti kockázatok társadalmi hatásai vagy a klímaváltozás hatásai az emberiségre c. előadását hallhatták az online konferencia résztvevői, majd Dr. Alpár Vera Noémi Felelős gazdálkodás címmel beszélt arról, hogy „az emberiség legnagyobb paradoxonjai ott bújnak meg globális problémáinkban. Sejtjük a probléma nagyságát, de nem tudjuk; tudjuk, de nem kezeljük; kezeljük, csak nem megfelelően ... Hatalmas lábnyomokat hagyva rohanunk előre és mindezt fejlődésnek nevezzük. Tényleg az? Lehetünk vállalatvezetők, kéményseprők, vagy éppen egyetemi tanárok ...Ki a felelős mindazért, ha mégsem haladnak a dolgok jó irányban? Semmiképen nem gondolnánk önmagunkra!” Dr. Becsey Zsolt Közép-Európa fenntartható gazdasági növekedési és egyensúlyi gondjairól beszélt, míg Dr. habil. Szuchy Róbert az uniós zöld átállási tervről. A délelőttöt Dr. habil. Homicskó Árpád Olivér a társadalombiztosítás fenntarthatósági kérdéseiről szóló előadása, és Prof. Dr. Birher Nándor „A fenntarthatóság nem csak környezetvédelem - Laudato si” című előadása zárta a délelőtti előadások sorát.
A délutáni prezentációkat Dr. Homolya Dániel a zöld kötvényekről, zöld pénzügyekről, zöld finanszírozásról beszélve nyitotta meg. Dr. Gyüre Annamária Csilla az éghajlatvédelem- és fenntarthatóság jogi aspektusairól szólva kiemelte, hogy „a Párizsi Megállapodás alapján a Föld 2 °C fokos, azonban inkább 1,5 °C fokos globális átlaghőmérséklet emelkedés alatt tartása a cél. Mindeközben az éghajlatváltozás egyre több kihívás elé állítja az emberiséget, és egyre többet hangzik el a fenntarthatóság kérdése is. A fenntarthatóság jogi szempontrendszere felállításával kapcsolatos szükségességet vizsgáltam és bemutattam az ezzel kapcsolatos kutatási eredményeimet. A kibocsátás-csökkentés mellett az alkalmazkodásra is nagyobb hangsúlyt kell(ene) fektetünk, amihez elengedhetetlen – többek közt – a meglévő szabályozási környezet alapos felülvizsgálata.”. Dr. habil. Kovács Róbert az önkormányzatoknak környezeti fenntartóhatóság terén felmerülő felelősségéről, elkötelezettségéről, cselekvési képesség szól röviden, majd Dr. Pónusz Mónika a zöld fenntartható ellátási láncok rendkívül aktuális kérdését mutatta be. Ezután Dr. Fabricius Ferke György következett, aki kiemelte, hogy „az energiatermelés és felhasználás a fenntartható és környezetbarát emberi tevékenységek csúcskérdése jelenleg, főleg, ha az autóhasználatot is magában foglalja. Az energiatermelő napelemekből indulunk ki és néhány kiinduló adatát mutatok be egy átlagos háztartás paramétereivel. Mi lesz gazdaságos? Atomerőmű, vagy napelem, ez a kérdés új megközelítéseket kap a technológiai fejlődésével. A megoldásban számolhatunk az eddigi energiaellátó hálózatok megtartásával és hasznosításával is, ami további környezetkíméletet jelent.” Dr. Csillik Péter a fenntarthatóság célja és a nukleáris (hasadás/fúzió) energia jelentette alternatíva polemikus kapcsolatát boncolgatva megállapítva, hogy az „atom- (hagyományos, tenyész-, minireaktoros vagy fúziós) erőmű nélkül 2050-re a 0 nettó széndioxid kibocsátással járó klímasemlegesség csak akkor érhető el, ha a megújuló energia (nap, szél) esetén sikerülne elérni a nyárról télre való energiatárolást, ám erre kevés esély látszik. A nemnövekedéses és zöld mozgalmak, amelyek a verseny- és innovativitást ösztönző kapitalizmus tagadására és az aszketikus önmérséklésre épülnek a teljes termékenységi rátát a fejlődőknél túl magas, a fejletteknél túl alacsony szinten fagyasztanák be, ezzel a 2100-ban prognosztizált globális 0 népességnövekedés helyett annál jelentősen magasabb átlagos ütemet érnének el, a világnépesség adott részét szegénységben hagyva, illetve oda taszítva.” Zárszavában Dr. habil.
Homicskó Árpád Olivér tudományos dékánhelyettes kiemelte, hogy a kar hármas összetétele (állam- és jogtudomány, nemzetközi tanulmányok, gazdaság- és vezetéstudomány) lehetővé tette, hogy a fenntarthatóság - környezeti fenntarthatóság kérdését több tudomány szemszögéből is mélyrehatóan megvizsgáljuk, és a szinergia gazdagítja a vizsgálati eredményeket.
Hozzászólások, és vita után Prof. Dr. Miskolczi-Bodnár Péter, KRE Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, vállalása nyomán Dr. Csillik Péter bejelentette, hogy 2022-ben az előadások anyaga az Egyetem kiadásában könyvként megjelenhet. Az értékes, gondaltébresztő vita hatására felmerült, hogy a kötet második felében az előadók egymással vitatkozva pontosíthatják elgondolásaikat, reprodukálva a workshop eleven, élénk vitahangulatát. Dr. habil. Homicskó Árpád Olivér tudományos dékánhelyettes úr javaslata szerint egy megfelelően kiegészített, átdolgozott (pl. vitakérdésekkel, rövid összefoglalóval, emlékeztető kérdésekkel) a „Fenntarthatóság – környezeti fenntarthatóság” kötet, ritkaságszámba menő sokoldalú megközelítésével egyetemi tankönyvként is megjelenhet. A jelenlévők és a Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézet jelen lévő vezetői vállalták, hogy a 2022/2023 tanév őszi félévében szabadon választható tantárgyként a kar minden hallgatója számára nyitott előadásokon hétről – hétre a workshop előadói bővebben is ismertethetik szakterületük sajátos nézőpontjait. Ilyen módon a konferencia a fenntarthatóság/környezeti fenntarthatóság problémájának szélesebb körű ismertetéséhez, tudatosításához is hozzájárult.
