2021. október 5-én a Károlyi-Csekonics palotában került sor Ft. Balog Zoltán Püspök Úr részvételével Ernst-Wolfgang Böckenförde válogatott tanulmányainak magyar nyelvű könyvbemutatójára. A német nyelvű tanulmányokat Karunk docense, Dr. Arató Balázs ültette át magyarra, aki ezzel hiánypótló művet adott az érdeklődők kezébe.
A magyar nyelvű tanulmánykötet előszavát Ft. Balog Zoltán Püspök úr írta, és a könyv megjelenéséhez is jelentős támogatást nyújtott. Az Állami jog és erkölcsi rend című kötet könyvbemutatóját Prof. Dr. Miskolczi-Bodnár Péter dékán úr nyitotta meg, aki Böckenförde rendhagyó jogi gondolkodását emelte ki. Beszédében dékán úr párhuzamot vont saját jelenlegi kutatásai és a kötetben található tanulmányok központi témája, a jog és erkölcs kapcsolata között. Dékán úr méltatta a fordítás magas színvonalát, a magyar szöveg közérthetőségét annak ellenére, hogy Böckenföde német nyelven megfogalmazott gondolatait rendkívül bonyolultan vetette papírra. A kötetet Prof. Dr. Cservák Csaba tanszékvezető úr is méltatta. Beszédében Böckenförde államelméleti munkásságát emelte ki. Tanszékvezető úr emlékeztetett rá, hogy bár Böckenförde katolikus volt, azonban a jelenlegi világ- és belpolitikai helyzetben magunk mögött kell hagynunk a reformátusokat és a katolikusokat megosztó nézetkülönbségeket és azoknak a gondolatoknak kell teret nyerniük, amelyek összekötnek bennünket, keresztény embereket. A beszédek után került sor a pódiumbeszélgetésre, amelyen Ft. Balog Zoltán Püspök úr, Dr. Arató Balázs docens úr, valamint Jancsó András (NKE, Danube Institut) Ratzinger és Böckdnförde-kutató vettek részt. A pódiumbeszélgetésen Püspök úr – csatlakozva tanszékvezető úr gondolataihoz – arról beszélt, hogy a reformációban sokan a kereszténység meggyengítését látják, és sajnos ki kell mondani, hogy nem alaptalanul. Történelmi kontextusba állítva iménti önkritikus gondolatát megjegyezte, hogy a katolikus egyház Luther gondolataival szemben annak ellenére volt teljesen elzárkózó, hogy azok nagyrésze vitathatatlanul szükséges volt. De mindezeken az ellentéteken felül kell emelkedni, mert jelenleg lövészárokban vagyunk, ahol vállvetve kell küzdeniük a keresztény embereknek. Püspök úr Böckenförde valláselméleti munkáját emelete ki, és azt a tételmondatát, hogy társadalmi kötőerő lehet a keresztény vallás és morál.
A tanulmánykötet összeállítója és magyar nyelvre fordítója, Arató Balázs igyekezett megismertetni a hallgatóságot Böckenförde személyiségével. Elmondta, hogy Böckenförde védjegyévé vált a történeti elemzés és a politikafilozófia szintézise, jogi és államtani okfejtésekkel színezve. Inkább nagy struktúrákban gondolkodott, mint empirikus részletekben, ami elmélyültséggel párosult. Docens úr Böckenförde híressé vált paradoxonát ismertette: „A szabadelvű jogállam struktúrájának sajátja, hogy az állam létalapját olyan előfeltevések alkotják, amelyeket az állam maga nem tud anélkül garantálni, hogy ne tenné kérdésessé szabadelvű voltát”. Docens úr emlékeztetett rá, hogy Böckenförde életművében további 8 paradoxont talált. Böckenförde sokoldalúságát a nevelésről alkotott tételmondatával személtette, amely szerint „ha az iskolát immáron csak a társadalom tükörképeként fogjuk fel, amelynek kétségkívül, de nem kizárólagosan tekinthető, és ennek következtében minimalizáljuk vagy elvitatjuk nevelési feladatát, nem engedjük meg vagy a pluralizmus jegyében tiltjuk, hogy nevelési célokat fogalmazzon meg, akkor egy lényeges szelete parlagon fog heverni annak az integrációs feladatnak, amely egy demokratikusan és szabadelvűen szervezett közösség számára, és éppen egy ilyen számára, elengedhetetlen”. Jancsó András filozófiai oldalról közelített a témához. Emlékeztetett rá, hogy Böckenförde egyszerre volt politikailag liberális, szociáldemokrata, és elkötelezett katolikus. Katolikusként a társadalmi kohézió, a politikai közösség és az állam etikai alapjainak kérdéseivel foglalkozott. Érdekességként megjegyezte, hogy Böckenförde nemcsak jogász, hanem történész doktori fokozattal is rendelkezett, éppen ezért tudott perspektívákban gondolkodni.
A pódiumbeszélgetés Püspök úr részvételén túl azért is bírt rendkívüli jelentőséggel, mert három aspektus, három tudományterület gondolatvilága találkozott egymással: a teológiai, a jogi és a filozófiai szempontok alkottak különleges és inspiráló elegyet.
