Az Állam- és Jogtudományi Kar Lőrincz Lajos Kutatóműhelye szervezésében 2024. március 21-én került sor az „Új védelmi és biztonsági dimenziók az orosz-ukrán konfliktus fényében” című konferenciára a Károlyi-Csekonics-palota Szivarszobájában. Az aktuális és izgalmas téma érthetően számos érdeklődőt vonzott az impozáns helyszínre. A konferencia főszervezője és moderátora Móré Sándor habilitált docens, a Továbbképzési Központ vezetője volt.
A konferencia 1. szekciójában elsőként a főszervező, a kutatás vezetője köszöntötte a résztvevőket, és röviden bemutatta a kutatás eredményeit. A tanácskozást Tóth J. Zoltán egyetemi tanár, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja nyitotta meg.
Az első előadást Simicskó István korábbi honvédelmi miniszter, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) közszolgálati egyetemi tanára tartotta meg Az államszervezet védelmi képességeinek alakítása korunk kihívásaihoz és válságaihoz címmel. Miniszter úr rámutatott arra, hogy a mindenkori állam kiemelt feladata a külső és a belső védelem, melyeknek szomorú aktualitást ad a keleti szomszédunkban fennálló konfliktus. Kiemelte, hogy az általa is kezdeményezett új haderőfejlesztési program, valamint a különleges jogrendi szabályozás új keretei mind az aktuális kihívásokhoz történő alkalmazkodást szolgálják.
Kádár Pál dandártábornok, a Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatója, egyben a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság elnöke A védelmi és biztonsági igazgatás reformja és a nemzeti ellenálló képesség című felszólalásában a reziliencia fogalmát helyezte előtérbe. Hangsúlyozta, hogy milyen jelentős eltérések adódnak a vonatkozó fogalmi rendszer kapcsán az EU-, a NATO- és a hazai megközelítés tekintetében. A kodifikáció korábbi aktív résztvevőjeként részletesen ismertette az új magyarországi védelmi-biztonsági szabályozási rendszer alapvető fogalmait is.
Tóth J. Zoltán dékán egy történeti tárgyú előadást tartott meg, melyben a 19-20. századi statáriális bíróságok működésének és eljárásának jogi hátterét mutatta be. Farkas Ádám őrnagy, a Széchenyi István Egyetem és az NKE tudományos főmunkatársa ugyancsak egy történeti ívet vázolt fel, melyben az ún. biztonsági korszakváltások mint jelentős mérföldkövek szerepét vizsgálta.
A konferencia 2. szekciójának első előadója Till Szabolcs Péter ezredes, a Védelmi Igazgatási Hivatal vezető-hivatali főtanácsosa, a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság titkára volt. Az előadó a tizedik Alaptörvény-módosítás rendkívüli jelentőségét öt elvi csomópont köré építve tárta a hallgatóság elé.
Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem adjunktusa egy igen különleges téma, az EU kiberbiztonsági szabályozása evolúciójának ismertetését vállalta fel. Petruska Ferenc alezredes, az NKE tanszékvezető docense a jogi hadviselés (lawfare) hazai és nemzetközi megjelenési formáit mutatta be. Rámutatott arra, hogy olykor jogszerű eszközök visszaélésszerű használata is a fegyveres hadviselés „kiváltására”, ugyanakkor komoly hátrányok okozására lehet alkalmas. Horváth Attila, az NKE docense a veszélyhelyzeti kormányrendeletek körében elvégzett vizsgálatairól számolt be, különös tekintettel azok szükségességére és tárgyi hatályára.
A konferencia délutáni, 3. szekciójában elsőként Szilvásy György Péter, az NKE tanársegédje mutatta be az új magyar védelmi-biztonsági szabályozás kormányzati stratégiai kereteit, majd Kovács Viktória doktoranda és Manzinger Krisztián, az Állam- és Jogtudományi Kar adjunktusa izgalmas referátumokban vázolta Ukrajna aktuális helyzetét a háborús viszonyokra tekintettel.
Az érdekes előadások a hallgatóság részéről is több kérdést vetettek fel, így a konferencia Q&A szekciói is további izgalmas hozzászólásokat hoztak.
A konferencia zárásaként Móré Sándor megköszönte az előadásokat és hozzászólásokat, és jelezte, hogy konferenciakötet megjelentetését is tervezik, valamint azt, hogy – remélhetőleg egy mielőbbi orosz–ukrán békeszerződés ismeretében – a konferencia folytatása is aktuális lehet a jövőben.
