A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézete által került sor a hagyományosan megrendezett külgazdasági konferenciára 2024. január 31-én.
Az esemény hagyományos társrendezője a Magyar Közgazdasági Társaság volt, amihez ezúttal még társult a Magyar Jogászegylet is. A nagy érdeklődéssel kísért beszélgetésre - melyet a Károlyi-Csekonics Palotában rendeztünk -, közel kilencvenen vettek részt. Médiapartnerünk ezúttal is a külgazdasági témákra szakosodott Növekedés.hu volt.
A konferencián Magyarország és az EU közötti Európai Megállapodás - közkeletű nevén Társulási Megállapodás - 30 évvel ezelőtt (1994. február elsején) történt hatálybalépése kapcsán hívtuk meg az akkori főtárgyaló dr. Juhász Endrét, továbbá az akkori Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának alapító elnökét, Prof. Dr. Hörcsik Richárdot, valamint a Külügyi Bizottság akkori alelnökét, dr. Szent-Iványi Istvánt. A moderátor szerepét karunk oktatója, Dr. Becsey Zsolt töltötte be, aki a szerződés aláírásakor és hatályba lépésekor is a magyar EU képviselet általános és politikai ügyekkel foglalkozó diplomatája volt. Dr. Becsey Zsolt az akkori magyar általános külső környezet leírása mellett a meghívottak közül betegség miatt távolmaradó Prof. Dr. Palánkai Tibor akadémikus helyett is ismertette az akkori magyar gazdasági helyzet legfontosabb jellemzőit, a kényszereket arra, hogy preferenciális piacokat nyitva talpon tudjunk maradni a rendszerváltás viharos éveiben és így méltók legyünk tagsági kérelmünk pozitív megítélésére.
dr. Juhász Endre - talán azóta is egyedülálló módon - ismertette a magyar szerződés uniós oldali hátterét, a 1990-91-ben még létező KGST megújítására vonatkozó zavaró tényezőket, az amerikai hozzáállást és azt, hogy hogyan sikerült a kezdeti, szűk témákat felölelő kérdések helyett az EU partnerekkel a négy szabadságjogra, valamint más, tagállami hatáskörökbe eső kérdésekre is kiterjedő átfogó szerződéssé alakítani. Kitért arra is, hogy e folyamatban - a magyar érdekek szempontjából -törekedtünk asszimetrikus, számunkra előnyösebb kereskedelmi és más együttműködési akadályok lebontására.
Prof. Dr. Hörcsik Richárd részéről meghallgathattuk azt, hogy már jóval az Európai Megállapodás hatályba lépése előtt az újonnan alakult magyar Parlament elkezdte az európai integrációs ügyeink nyomon követését, a kormány ellenőrzésének formai és gyakorlati szempontjai kidolgozását, a parlamentközi - nemcsak a tagállamokkal, hanem az EP-vel is - diplomácia megvalósítását, majd a hatályosulás után ennek formálissá tételét.
dr. Szent-Iványi István érzékletesen festette le az akkori hatalmas geopolitikai változásokat és, hogy ezt a magyar új politikai elit 1990 után hogyan helyezte a magyar európai kapcsolatok koordinátarendszerébe. Hangsúlyozta, hogy az akkor több területen meglévő belpolitikai törésvonalak ellenére hogyan sikerült az európai integrációs törekvéseinket lényegileg konszenzusos mederbe terelni.
A konferencián ezután az időszak néhány fontos szereplője mondta el az akkori viszonyok szerinti dilemmákat, melyeket nem kis nehézségek árán sikerült megoldanunk. Zárásként Dr. Becsey Zsolt köszönetet mondott mindazon jelen lévő (és természetesen a nem jelenlévő) szereplőknek, akik minisztériumi tárgyalóként, tagállami diplomataként, háttérsegítőként hozzájárultak társulásunk létrejöttéhez, a később alkalmazási folyamata sikeréhez.
