Prof. Dr. Domokos Andrea, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam– és Jogtudományi Kar, Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetője, illetve Dr. Fodor Balázs Gábor és Dr. Újhelyi Bence ügyvédek közös szervezésében került megrendezésre a GAZDASÁGI BŰNÖZÉS 2021 című konferencia.
A konferenciát Dr. habil. Homicskó Árpád Olivér a KRE ÁJK Nemzetközi és tudományos dékánhelyettese és Dr. Bánáti János az Országos Ügyvédi Kamara elnöke nyitották meg.
 |
 |
Prof. Dr. Belovics Ervin
Legfőbb ügyész helyettes, tanszékvezető egyetemi tanár PPKE- JÁK
Mértékes indítvány, egyezség 
Prof. Dr. Belovics Ervin, legfőbb ügyész helyettes, tanszékvezető egyetemi tanár „Mértékes indítvány, egyezség” című előadásában elmondta, hogy a mértékes indítvány nem az egyezség egyik formája. A mértékes indítvány az eljárás gyorsításának eszköze, míg az egyezség célja a vád teljeskörű megalapozása, más büntetőügy bizonyítása, illetve egyéb kötelezettség vállalás teljesítése, amiért a terhelt törvényben garantált és lényegesen enyhébb büntetést kaphat.
A mértékes indítvány kapcsán kiemelte, hogy megtételére, illetve esetleges módosítására csak a vád ismertetéséig van lehetőség és, hogy nyomozás során történt beismerés esetén is lehetősége van az ügyésznek mértékes indítványt tenni, az intézmény lényege ugyanis, hogy az eljárás egy előkészítő ülésen lezárható legyen.
Az egyezség kapcsán megállapította, hogy ezek száma egyelőre alacsony, a jogintézmény nincs megfelelően kihasználva, annak ellenére, hogy a törvény megteremtette a korrekt együttműködés lehetőségét. Álláspontja szerint egyes ügyészek és védők is idegenkednek a jogintézménytől.
Kiemelte, hogy az egyezség alapját képező tényállás továbbra sem alku tárgya, de a terhelt egyezség keretében történt beismerése alapján a tényállás is és a minősítés is változhat, ahogy azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy egyezség köthető az okozott kár, illetve vagyoni hátárny megtérítésének a hiányában vagy részleges megtérítésének esetében is.
Videó: https://www.youtube.com/watch?v=Xou33xQJRf8
Prof. Dr. Gál István
Ügyvéd, tanszékvezető egyetemi tanár PTE-ÁJK
A pénzmosás új szabályozása: kérdőjelek és új problémák a gyakorlatban 
Prof Dr. Gál István, ügyvéd, tanszékvezető egyetemi tanár „A pénzmosás új szabályozása: kérdőjelek és új problémák a gyakorlatban” című előadásában elmondta, hogy előadásának címe lehetett volna a pénzmosás tényállásának „inflációja” is, ugyanis a pénzmosás eredetileg a súlyos bűncselekményekből származó profit tisztára mosásra elkövetett járulékos bűncselekmény volt, ma már „bagatel” kriminalitás is be fog kerülni ebbe a körbe. 2021 előtt a pénzmosás kriminológiai értelemben egy illegális gazdasági szolgáltatás volt, amelynek lényege, hogy egy korábban elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont különböző pénzügyi, gazdasági műveletekkel látszólag legális forrásból származó vagyonnak alakítson át, a folyamatban pedig veszteség képződik, adó, illetve jutalékok formájában. A pénzmosás tényállása mára, mint egyfajta dogmatikai bulimiában szenvedő bűncselekmény magába nyelte az orgazdaság tényállását is, így tehát egy korábban 51.000 forintra elkövetett orgazdaság is mára pénzmosásnak minősül.
Felhívta továbbá a figyelmet a pénzmosás kapcsán a büntetlen utócselekmény problémájára is, hiszen minden vagyon elleni, illetve gazdasági bűncselekménynél felmerül a pénzmosás bűncselekménye is, így álláspontja szerint a saját bűncselekményből származó vagyonnal kapcsolatban nem szabadna ezt büntetni.
Videó: https://www.youtube.com/watch?v=YSLO_Vtjtoc
Dr. Molnár Gábor Miklós
Ügyvéd, ny. kúriai tanácselnök
Bűnszervezet tegnap és ma 
Dr. Molnár Gábor Miklós, ügyvéd, ny. kúriai tanácselnök „Bűnszervezet tegnap és ma” című előadásában elmondta, hogy a jogalkotó 2019-ben egyértelműen szűkítette a bűnszervezet forgalmát. A megállapításához szükséges további feltételek – a hierarchikusan szervezett és a konspiratívan működő (csoport) fogalmak – beépítése kétségtelenül igazolja azt a paradigma-váltást, hogy a jogalkotó a korábbinál szűkebb körben kívánja alkalmazni a bűnszervezet jog-követkeményeit.
Ezzel szemben a joggyakorlat irányítói – mind a Legfőbb Ügyészség, mind a Kúria – azt az álláspontot foglalta el, hogy a jogszabályi változás érdemben nem érintette a korábban kialakí-tott ítélkezési gyakorlatot.
Molnár Gábor az új bűnszervezet-fogalom egyes elemeinek a vizsgálatán keresztül mutatta be, hogy a Kúria újabb gyakorlata (is) törvényrontó.
Vitatható az a gyakorlat, amely szerint bűnszervezetben elkövetett bűncselekménynek minő-sül, ha az elkövető kívülről, alkalmilag kapcsolódik a bűnszervezet tevékenységéhez. A 4/2005 BJE bűnszervezeti tagoktól eltérő személyekre történő kiterjesztő értelemzése, illetve alkalma-zása sem a korábbi, sem a jelenleg hatályos szabályozással nem indokolható.
Kifejtette továbbá, hogy bizonyos bűncselekmények elkövetése gyakran több gazdálkodó szervezett együttműködését feltételezi. Ilyen például a láncolatos áfacsalások végrehajtása, ahol a szervezett és összehangolt együttműködés önmagában nem eredményezhetné a bűn-szervezetben elkövetés megállapítását. Ha pedig a csoport tagjainak célja eleve csupán egy rendbeli (akár természetes vagy törvényi egységbe tartozó) bűncselekmény elkövetése, akkor a törvényben megkövetelt szervezeti cél (több, legalább kettő súlyos bűncselekmény tervezése) sem valósul meg.
S végül a konspiráció megállapítása – álláspontja szerint – többet feltételez annál, mint, hogy az elkövetők a bűncselekményt leplezni akarják. A konspiráció egyfajta összeesküvés, titkos szervezkedés, amely minőségileg több a bűncselekmény elkövetésének a leplezésénél.
Videó: https://www.youtube.com/watch?v=4D8rUBDgm1U
Dr. Fürcht Pál
Főügyészhelyettes, Központi Nyomozó Főügyészség
Rendszerszemlélet a gazdasági bűncselekmények nyomozásában
Dr. Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség főügyész helyettese "Rendszerszemlélet a gazdasági bűncselekmények nyomozásában" című előadásában elmondta, hogy a társadalom és a bűnözés is gyorsan változik, mára a jogellenesen szerzett vagyon elvonása eredményesebb szankció lehet a szabadságelvonásához képest.
Álláspontja szerint korunk paradoxona, hogy az informatika fejlődésével a humán hírszerzés értékelődik föl, mivel az informatika fejlődése olyan gyors és sokirányú, hogy azzal a hatóságok nem tudnak jelen idejű lépést tartani.
A változásokkal az ügyész feladata is változik, az ügyésznek mára nem kell mindent jobban tudnia, mint a nyomozónak, egyfajta rendszergazdaként kell eljárnia.
Véleménye szerint fontos, hogy az ügyész, mint jó rendszergazda vegye körbe magát jó szakemberekkel és merjen kérdezni, hiszen mindenhez nem érthet. Fürcht Pál szerint az eljárások hatékonysága jelentősen múlik azon, hogy a hatóság minden szereplőjének rendszer szinten kell gondolkoznia és együtt kell működnie.
Videó: https://www.youtube.com/watch?v=PjFVHbcdTc8
Dr. Galgóczi Zoltán
Ügyvéd
Jogi személyek a büntetőeljárásban 
Dr. Galgóczi Zoltán ügyvéd "Jogi személyek a büntetőeljárásban" című előadásában elmondta, hogy a gazdasági bűncselekmények – különösen a költségvetési csalások esetében – a jogi személyek jelenléte nélkül manapság kivételesnek minősülnek. Kiemelte, hogy a bíróság az eljárás végén a jogi személlyel szembeni a büntetőjogi intézkedést akár mellőzheti az általános törvényi feltételek fennállása esetén is, ha az a jogi személyre méltánytalan hátrányt jelente-ne.
Hangsúlyozta, hogy a nyomozó hatóságnak fel kell deríteni a jogi személy és a bűncselekmény kapcsolatát, viszonyának tartalmát azon döntését megelőzően, hogy bevonható-e a jogi sze-mély a büntetőeljárásba. A „bevonás” a gyakorlatban jellemzően a pénzbírság biztosítása érde-kében történik meg, hiszen a nyomozási bíró által alkalmazott zár alá vételnek ez eljárási felté-tele. Sajnos sok esetben ez mechanikus döntésen alapul és alapjaiban sértik a jogi személlyel szembeni eljárás tisztességét.
A kötelező adminisztratív aktusnak minősülő és a cégnyilvántartásban történő megjelenítése a jogi személy büntetőeljárásba történő bevonásának álláspontja szerint rendkívül súlyos, át nem gondolt törvényalkotási hiba, ami következményeit illetően sok esetben magát az intézményi célt lehetetleníti el.
Példaként említette, hogy a feljegyzés alkalmazásával a jogi személy gazdasági és likvid mű-ködése lekorlátozódik, piaci presztízse megrendül még a jogerős döntés előtt, továbbá a fel-számolás, mint gyakori következmény során az intézkedés végrehajthatósága veszélybe kerül a Cstv. kielégítési sorrendre vonatkozó szabályainak helyes alkalmazásával. Galgóczi Zoltán több ítéletből is idézett, amelyben a bíróság a felszámolási eljárásra tekintettel nem alkalmazta a jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedést, illetőleg méltányosságot gyakorolt, figye-lemmel a feljegyzés kimutatható károsító hatására.
Álláspontja szerint a megoldás, a jogi személlyel szembeni eljárás szabályainak pontosabb ki-dolgozása alapvetően jogalkotói beavatkozást igényel, viszont mindaddig jogalkalmazói szin-ten is ki kell alakítani a különböző hivatásrendek által elfogadott jogalkalmazói gyakorlatot. Ebbe a körbe tartozik a pénzbírság várható mértékére vonatkozó szempontrendszer meghatá-rozása, illetőleg az alkalmazás szükségességének folyamatos figyelembevétele a bizonyítás eredménye és tényei tükrében, a méltányosság körének, tartalmának iránymutató meghatározá-sa.
Videó: https://www.youtube.com/watch?v=1QtzaCfHrtA
Dr. Újhelyi Bence
Ügyvéd, a konferencia sorozat társszervezője
Kényszerintézkedések a gyakorlatban
Dr. Újhelyi Bence ügyvéd, a konferencia sorozat társszervezője "Kényszerintézkedések a gyakorlatban" című előadásában előadta, hogy az EJEB álláspontja szerint a letartóztatások kapcsán a nyomozási bíróknak elsőként meg kell vizsgálnia a megalapozott gyanú fennállását a részére átadott bizonyítékok alapján és ennek fényében döntését a konkrétumok szintjén indokolnia is kell.
A különös okok kapcsán előadta, hogy az EJEB álláspontja alapján a szökés, elrejtőzés veszélyének a fennállása nem állapítható meg pusztán a bűncselekmény tárgyi súlyára, fenyegetettségére tekintettel, megállapítása konkrét tényeken kell, hogy nyugodjon.
Az eljárás meghiúsításának veszélyét is konkrét tényeknek kell alátámasztania, nem elég a veszélynek elvi szinten fennállnia.
A bűnismétlés veszélye kapcsán az EJEB még abban sem volt egységes, hogy egyáltalán ez lehet-e letartóztatási ok.
A Kúria a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekkel kapcsolatos joggyakorlat vizsgálata során megállapította, hogy több olyan esetet is talált, ahol a bíróság a kényszerintézkedés általános feltételével nem is foglalkozott, továbbá a Kúria nehezményezte, hogy a bíróságok sok esetben indoklásukban ki sem tértek a védő ténybeli és jogi érveire, azt meg sem említették indoklásukban. Probléma volt továbbá, hogy az elsőfokú bíróság indoklása sok esetben nem érte el az egy oldalt sem és az is sematikus volt, illetve a fellebbezések elbírálása csak pár soros volt.
A vagyonelkobzás érdekében foganatosított lefoglalások, illetve zár alá vételek kapcsán Újhelyi Bence kiemelte, hogy vagyonelkobzást csak annál a személynél lehet elrendelni, aki jogellenesen gazdagodott a költségvetési csalásból, tehát főszabályként a jogi személynél. A cégek működésében közreműködő személyek esetében csak akkor lehet ilyen intézkedést alkalmazni, ha jogellenes gazdagodásukra és annak pontos mértékére is bizonyíték van.
Videó: https://www.youtube.com/watch?v=AlFzvKZTjhg
Dr. Fodor Balázs Gábor
Ügyvéd, megbízott egyetemi oktató KRE- ÁJK Bűnügyi Tudományok Intézete, a konferencia sorozat társszervezője
Bizonyítás és bizonyítékok költségvetési csalások esetében 
Dr. Fodor Balázs Gábor ügyvéd, a KRE-ÁJK Bűnügyi Tudományok Intézetének megbízott oktatója, a konferencia sorozat társszervezője „Bizonyítás és bizonyítékok költségvetési csalások esetében” című előadásában elmondta, hogy az üzletszerűség, mint a költségvetési csalás büntetési tételkeretet emelő, minősítő körülménye valójában az ilyen jellegű bűncselekmények rendszerinti eleme, hiszen az elkövetők a költségvetési csalás bűncselekményét jellemzően a gazdálkodás menetében, illetve az ahhoz köthető adózás körében rendszeresen követik el, így jellemzően, minden költségvetési csalás üzletszerűen kerül elkövetésre a gazdálkodás és az adózás rendszerességéből fakadóan. Itt utalt a német szabályozásra is, ahol az üzletszerűség nem minősül még súlyosító körülménynek sem, ami álláspontja szerint követendő példa.
A bűnszervezet fogalma és jogértelmezése kapcsán elmondta, hogy az új bűnszervezeti tényállás előterjesztői indoklása és több jogirodalmi forrás alapján már a 2019 előtti – régi bűnszervezet – fogalom jogalkalmazása is jogsértően kiterjesztő, törvényrontó volt. Ehhez képest aggasztónak tartja, hogy a Kúria az új fogalom alkalmazása kapcsán sem gondolja, hogy érdemi változást kellene eszközölni a jogalkalmazásban.
A költségvetési csalások visszaszorítása kapcsán kiemelte, hogy a cél, hogy ne érje meg ilyen bűncselekményeket elkövetni, ami szerinte több tényezőn múlik, mint a nem büntetőjogi eszközök alkalmazása (online számla, EKÁER, stb.), a bűncselekmények látenciájának csökkentése (felderítés), a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzése, visszafizettetése, valamint a hatékony, de nem túlzó szankció megválasztása.
Az egyezségek kapcsán megállapította, hogy a terhelt beismerése, az okozott vagyoni hátrány – akár részbeni – visszatérítése és a bizonyítás megkönnyítése olyan tényezők, melyek alapján a terhelt valóban érdemes lehet jelentősen a vártnál enyhébb szankció alkalmazására is, amely az általában rendezett személyi körülményekkel rendelkező vállalkozói kör esetében jellemzően felfüggesztett szabadságvesztés kell, hogy legyen. Szemben a kizárólag vagy jellemzően bűnözésből élő számlagyáros elkövetőkkel, akiknél ennek a büntetésnek nincs visszatartó ereje.
Az ítéletek kapcsán hangsúlyozta, hogy számlakiállítói oldal bűnösségének megállapítása után a bíróság nem fordít kellő hangsúlyt valamennyi számlabefogadó szándékos bűnösségének kétséget kizáró bizonyítására, tehát a bíróság a számlakiállító kétségtelenül csalárd magatartásának megállapítása esetén közvetett bizonyítékok alapján is megállapítja a számlabefogadói oldal bűnösségét is.
Videó: https://www.youtube.com/watch?v=Ia_e2WKlCn0&t=89s
